A tegnapi bejegyzésemet sajnos nem vette a címlapra az Index, bár várható volt, hogy egy KSH-jelentés nem veri ki a biztosítékot.
Pedig ha jobban belenéztek volna! Na mindegy, talán a számok önmagukban nem is annyira beszédesek.
A lényeg mindenesetre, hogy naponta országosan kb. 50 személyi sérüléses baleset történik.
Mindegyik balesethez mind a rendőrség, mind a tűzoltóság, mind az egészségügyi szolgáltatások azonnal és a legmagasabb minőségben szükségesek.
Az, hogy Magyarországon ezek a szolgáltatások, különösen az egészségügyi szolgáltatások milyen minőségben vehetők igénybe az OEP keretében, azon lehet vitatkozni (jogosan is), az azonban bizonyos - és itt most ez a lényeg -, hogy a baleseteken kívüli ("sorsszerű") megbetegedéseken felül további 50 esetben kell azonnal helytállniuk.
Ha munkahelyi baleset történik, azt külön kódra veszik fel. Ilyen esetekben az OEP összesíti az adott kódra nyújtott szolgáltatásokat, és kiszámlázza a felelős munkáltatónak, fizetési meghagyást nyújt be minden esetben.
Ha közlekedési baleset történik, azt nem veszik fel külön kódra, pedig lehetne.
Baleset esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával az állam is károsulttá válik
Az állam mint károsult? Bizony. Károsult ugyanis az, aki kárigényt érvényesíthet a károkozóval szemben. Az államnak pedig adott az egészségügyi szolgáltatások költsége, az igény nyilvántartása adminisztrációval megoldható.
Hangsúlyozom, ez a technika a munkabaleseteknél automatikusan működik.
Ki tartozik kinek?
Az alap felállás szerint - közlekedési baleset esetén - az egészségügyi szolgáltatások költségét a károkozó személytől is lehetne követelni, de a kötelező felelősségbiztosítás szabályai szerint ez közvetlenül a biztosítóval szemben is érvényesíthető.
Ha valakit például elüt egy autó és eltörik a karja, akkor az ezzel kapcsolatos személyes kárigényt (sérült ruha költsége, gipsz, kiesett munkabér, tönkrement cselló-karrier, stb.) nem csak a gépkocsi üzemeltetőjével, hanem a kötelező biztosítójával szemben is érvényesítheti.
A törött kar ellátása, a műtétek, a gyógytornák költségét azonban jelenleg nem gyűjtik.
Jelenleg a teljes adófizetői kör fizeti a baleseti ellátás valamennyi költségét. Jól van ez így?
Van valami értelme nem lehívni a biztosítóktól az egészségügyi ellátás költségét? Még jobban megnőne a biztosítási díj? Vagy miért?
Tudjuk azt egyáltalán, hogy mekkora összegről beszélünk? És ez hányada az egészségügyi költségvetésnek?
dr. Kolnhofer Tamás
